Tartalomjegyzék
Mi a pszichoanalízis?
A pszichoanalízis az emberi tudattalanon alapuló elmélet és terápia. Ezt először Sigmund Freud alkalmazta a 19th. század második felében, és azóta számos fejlődésen ment keresztül.
A jéghegy talán közhelyesen hangzó hasonlat, de ez a tökéletes leírás a tudatalatti elmére. A jéghegynek a víz fölött látható csúcsa feltűnő és nagy, és ez a rész a tudatos elme. Itt vannak a vágyaid, érzéseid és egyéb megfigyelt hiedelmeid.
De a víz alatt található a jéghegy láthatatlan része, amely sokkal nagyobb, és ez a tudatalatti. Ide tartoznak azok a hiedelmek, emlékek, tulajdonságok, érzések és egyéb gondolatok, amelyek nem a tudatos elmében találhatók. Bár a legtöbb helyzetben nem lehet megfigyelni, a tudattalan elméd egy bábjátékos, aki nagy hatással van arra, ahogyan gondolkodsz és cselekszel.
Freud szerint a tudattalan elme létezik, hiszen ha tudatos lenne, akkor ez a végén kárt okozna vagy fenyegetné Önt. Egyes traumák például tudattalanok lehetnek, és fájdalmat okozhatna, ha emlékeznél rá.
A tudattalan többféleképpen is becsúszhat a tudatos elmébe. Van, amikor az álmokon keresztül jön. Vannak olyan esetek is, amikor nyelvbotlás formájában történik. A szexuális vágyak például általában nyelvbotlással fejeződnek ki.
Átvitel
Az átvitel a pszichoanalízis elsődleges fókuszának tekinthető, és ennek jó oka van. Ez az, amikor a kliens elkezdi egy másik személyre vonatkozó érzéseit a terapeutára vetíteni. Ez gyakori jelenség a terápiában, és ez lehet negatív vagy pozitív élmények formájában, vagy szexuális jellegű is, mint például a terapeuta iránti szerelem.
Bár az átvitel egyfajta konfliktus lehet a terápiában, ez is javíthatja az általános élményt.
A pozitív transzfer magában foglalja a terapeutával való kapcsolatok jó részeinek átvételét. Például a terapeutát jó barátodként kezelheted, és úgy tekinthetsz rá, mint az egyetlen barátodra, aki mindig meghallgat téged, bármi történjék is.
